1. útvonal: Pongrác tető (1255)- Lóduj nyereg (1325)-Meggyes csúcs alatt (1445)-Ló-havas pusztája (1500)-Csofronka tisztása (1550)-Tunzéria –nyereg (1435)-Fehér mező turisztikai gócpontja (1460)-Fehér mező (1500)-Bárány-nyak (1650)-Kurmatura (Bárány-havas)-nyereg (1465)-Egyeskő menedékház ( 1504)-Lósósdis-nyak (1507)-Öcsém nyaka (1628)-Öcsém tető alatt (1690)-Lik nyereg (1525)-Ter-kő csúcsa alatt (1418)-Terkő nyereg (1297)

 
 
Jelzése: piros sáv
Menetidő: 8 óra
Az út hossza: 22 km
Maximális szintkülönbség: 435 m, télen hosszúsága miatt nehezen járható
           
 
A Pongrác tetőről a 125-ös megyei úton déli irányba indulunk el, negyedórás kapaszkodó után a Lóduj nyereg esztenája közelébe érünk, innen már az út autóval nem járható.
            Rövid sima szakasz következik amely átvág a magasfeszültségű vezetékek alatt, majd kivágott erdő mellett ível fel az utunk a Meggyes csúcs felé. Másfél kilométer megtétele után az út balra kanyarodik el és keleti irányba indul neki a Ló-havasnak.
            Nyolcszáz méteres menetelés után érjük el a Ló-havas pusztáját, ahol a Ló-havas csúcsa alatt a jelzés újból dél felé fordul, rövidesen véget érve a puszta és utunk egyre jobban emelkedik Csofronka tisztása fele. Másfél kilométeres kapaszkodó után a Csofronka tisztásának a forrása mellett találjuk magunkat. Elhagyva a Csofronka tisztását, kétszáz méter barangolás után nemsokára a Tunzéria nyereg tisztására érünk le. A láncszerüen következő legelőket harántolva még 600 métert a 125-ös megyei úton haladunk, majd letérve róla 650 méter menetelés után elérünk a Fehér mező turisztikai csomópontjához..
A Fehér-mező turisztikai gócpontját jelentő kiszáradt fától kelet felé folytatjuk az utunkat, egy bővizü karsztforrást érintve, Vasláb és Háromkút legelőinek határát jelentő gallykerítést közeliti meg útvonalunk. A turistajelzés  vizenyős, sáros úton az esztena keritése mellett halad, azután köves kaptatón  felfele ivel a Fehér mező felső felének mészkőplatójára.
            A mészkőplatót déli irányban szeljük át, utunkat a piros sáv jelzés határozza meg, látszólagosan a Danciás-tető felé tartva a turistaösvény fokoztosan emelkedni kezd.. Ez az útvonal legnagyobb emelkedője, amely a Danciás és Nagyhagymás közötti Báránnyakban végződik. A nyeregből csodálatos kilátás nyílik a Kisbékás völgyének tanyavilágára, valamint az Egyes-kő és Öcsém sziklabérceire.
A Bárány-nyaktól kb. 500 métert még a Bárányvész irtásán halad el a jelzés, kisvártatva két kanyar után bemegy az erdőbe. A 600 méteres erdőfolt után közelítjük meg legjobban a sziklafal peremét, ahonnan kilátás nyílik az Olt-völgyére, valamint a Vaslábi-hegycsoportra. Lépteinket a szemközti erdőfolt felé vezéreljük, majd száz méter gyér erdőben haladunk. Rövidesen a Nagy-patak és Lázár-patak vízrendszerét elhatáró urmatura nyeregbe ereszkedünk le. A nyeregbeli csorgó vizétől felfrissülve vághatunk neki a hátralevő út kaptatójának, majd az Egyes-kő nyugati fala előtt elhaladva negyed óra alatt a menedékház udvarára érkezünk.
A menedékháztól az iránnyíll útmutatását követve, a piros sáv mentén fojtatjuk utunkat. Megkerüljük az Egyes-kő déli oldalát és kisvártatva forrásra bukkanunk. Itt ajánlatos a kulacsainkat teletölteni, mert a Terkő-mezőig forrással nem találkozunk. 400 méter megétele után a Pásztor –kő és Egyes-kő közötti  Lósósdis-nyakba érünk majd az ösvény az innen keletre emelkedő sziklatömb felé halad. A sziklatömb mellől meredek, erdővel benőtt kaptatót kell megmászni, hogy felérjünk Öcsém nyakának az irtására. Egy gyér erdőt átszelve nemsokára az Öcsém teteje nevü havasi legelőre érünk.Itt már a jelzés nehezen követhető, mert rég nem festették újra.
Továbbhaladva délkelet irányba egy beerdősödött részt vág át az útvonalunk, azután pedig az 1525 méteres Lik-nyereg irtására ereszkedünk le. A Terkő mezőig a gerinc keleti oldalán húzódó szekérutat kell követni, mely nagyjából az 1969-ben kitűzött Hargita és Neamt megye határával esik egybe. Másfél kilométeres, többnyire nyílt terepen megtett út után a Terkő csúcsának keleti oldalára érünk, ennek a csúcsnak a nyugati oldala a Hagymás déli vonulatának utolsó legnagyobb sziklaletörése.
Ettől a ponttól nyugati irányba az ún. Csángó utat követő 28-as túraútvonal az Olt völgyébe vezet, míg a 29-es útvonal a Tatros völgyébe a gyimesi csángó vidékre kalauzol el.
 

2. útvonal: Gyilkostó üdülőtelep központja (967)- Kőerkély (1007)- Márton Ferenc útja- Pisztrángtenyészet (993) –Csónakkikötő (983) – Gyilkostó központja (967) (körút)

 
 
Jelzése: piros kereszt
Menetidő: 1 óra
Az út hossza: 3,5 km
Maximális szintkülönbség: 40 m, könnyű sétaút
 
 
Körsétánkat a Gyilkostó vendéglő közeléből, az ABC üzlet közeléből kezdjük. Ez a hely az üdülőtelep turisztikai csomópontja. A Gyilkostó motel hátánál keskeny kitaposott ösvény vezet az erdő közé, ez a sétaút egyetlen emelkedője. Megközelítőleg 250 méter hosszúságú emelkedő után a Kőerkélyre érünk. Ez a Gyilkos-tó legszebb kilátópontja , amely 15-20 méterrel magasodik a víztükör fölé. A Kőerkélytől még egy keveset kapaszkodik az útunk, majd a tó peremével párhuzamosan a  „tó farkához” ereszkedünk le. Itt elválik a kék kereszt jelzés a piros kereszt jelzéstől, és a Cohárd-patak mentén halad a Likas-kő irányába. Utunkat a cohárd-pataki ág megkerülésével, a fakitermelő úton folytatjuk, mely a környék egyik legrégebbi útja, épitőjéről a gyergyói Márton Ferencről nevezték el.
A következő emlitésre méltó állomásunk a Kőkapu, ez is akár csak a Békás szorosbeli társa, útépitéskor való robbantáskor nyerte el a mai formáját. Innen már csak néhány 100 métert kell megtenni a pisztráng tenyészetig, ahonnan egy keskeny aszfaltozott út ágazik el az erdő között fekvő Bors villáig. Tovább követjük a tó peremén haladó jelzést, és a viz keleti oldalán épitett úton, 800 méter után elérjük a Kikötő villát. Itt található a csónak kikötő is.
Körsétánk a Gyilkos havasról lezúdult földnyelv átharántolásával zárul, majd az ajándékárus bodék érintésével visszatér a kiindulópontra.
 
 
3.  útvonal: Gyilkostó üdülőtelep központja (967) – Bucur villa (990) -  Cohárd menedékház (1091) – Cohárd nyereg (1202) – Kis–Cohárd tető (1345)
 
 
Jelzése: kék háromszög
Menetidő:  1 ¼  óra
Az út hossza: 3  km
Maximális szintkülönbség: 378 m, minden évszakban járható
 
 
Kirándulásunkat az üdülőtelep turisztikai gócpontjától a Gyilkostó vendéglő közeléből kezdjük. Az első 200 méter a 12 / C jelzésű országúton teszük meg, majd átmegyünk a Békás folyó hídján és a Bucur villa felé tartunk. A villától kisébb távolab az aszfaltútat makadámút váltja fel, és az vezeti fel a gépjárművel közlekedőket a Cohárd menedékházig. A menedékháztól az ösvény a Kis-Cohárd déli fala alá vezet, innen a jelzés a sziklafal ívét követve a Cohárd nyeregbe vezet fel.
            A Cohárd nyeregből egy erdősávot vág át ösvényünk, majd 400 méter fokozott emelkedő úuán felérünk a Kis-Cohárd terjedelmes csúcsplatójára, ahonnan pzar kilátás nyilik az üdülőtelepre, a Gyilkostó Juh-pataki ágára, valamint a környék havasaira.  
 
 
4.  útvonal: Gyilkostó üdülőtelep központja (967) – Békás-szoros – Magyarok hidja (760) -  Kis-Békás-szoros – Szurdok-útja – Veres-kő nyereg (1011) – Gyilkostó (967) (körút)
 
 
Jelzése: sárga sáv
Menetidő:  3 - 4  óra
Az út hossza: 10 km
Maximális szintkülönbség: 44 m, minden évszakban járható, de a Kis-Békás alsó szakaszán levő gázló csapadékos időben és télen körülményes átkelni
 
 
Kirándulásunkat az üdülőtelep turisztikai gócpontjától a Gyilkostó vendéglő közeléből kezdjük, a tura első pár 100 métere az üdülőtelep szort beépítésű belterületétt érinti, majd elhagyva a Napsugár szálló udvarának bejáratát és a helység jelző táblát, hatolunk be fokozatosan a Békás-szorosba. A szoros kezdetét a Kapubástya sziklatornya és a Csiki-Bükk közötti ’’bejárat,, jelenti.
Rövidd kényelmes menetelés után elérjük a Kupás patak torkolatánál levő kettős hidat (944 m, egyben a látványos Kupás-szoros bejáratát). A következő szakaszban a 12 / C jelzésű műút a folyótól eltávolodva éles kanyarokat ir le, a Kupás gerinc és a Csiki-Bükk tömbjei között haladunk el, egészen a Kőkapu nevű helyig. Innen már látható az Oltár-kő varázslatos sziklatornya, ettől lefele kezdődik a Kis-szerpentin, a Békás szoros első jelentősebb két hajtűkanyara.
Elhagyva a szoros lakott területét, kisvártatva a szoros alagútjának bejáratához érünk, melyből kikeveredve kezdődik a Mária-kő oldalába kiépitett Nagy-szerpentin, a szoros legmeredekebb szakasza, ahol a műút néhány hajtűkanyar segítségével több mint 50 méteres szintkülönbséget hidal át. A Nagy-szerpentin végén kezdődik a Pokol kapuja, ahol a Mária kő és a Bardócz fal megközelítik egymást, itt az út újból a sebessen rohanó Békás vizéhez közelít.
Alig 150 méterrel lennebb, a Pokol tornáca következik, ahol már a szoros legszebb részében gyönyörködhetünk, innen a műúton tovább haladva a Kis-Békás patak beömlésénél levő befejezetlen hidhoz érünk. Innen az ún. Magyarok hidjától folytatjuk útunkat a Békás szorosba.
Itt kezdődik a Pokol torka, a szoros legszükebb része, melyet jobbról a Szurdók-kő, balrol pedig a Bardócz párkányai határolnak. A 31 – es kilométerkőnél van a szoros állandóan nedves, nyirkos legkeskennyebb szakasza, innen már 800 méterre van a szurdok vége.
 A Magyarok hidjától ha a sárga sáv jelzést követjük és a Kis-Békás fás-bokros bal oldalán folytatjuk utnkat, 200 méter után elérjük a patakot. Átkelve a patakon a turistaösvény az ut jobb oldalán, a Szurdok-kő meredek sziklafala alá ivel fel, majd nemsokára egy kőtörmelékes részt vágunk át, utána sűrű nyirfával benőtt terepen ereszkedik le a sziklás ösvény a Fehér-patak völgyébe.
A Fehér pataktól 400 métert kell másznunk töbnyire erdős területen, hogy kiérjünk a nyári szálásokkal tarkított Szurdok pusztára.
A túra útvonal a 950 méteres Kis-Szurdok-kő nyergéig még felfele ivel, elérve a régi Szurdok útját.
A nyeregből nyári szállások kerítési között a Kis-szurdok-kő tömbjét megkerülve, 1 km – es kényelmes gyaloglás után érintjük ujból a Kis-Békás patak völgyét.
A patakon, a szoros déli végénél keskeny deszkapadlón lehet átjutni, majd átszelve a partmenti lapályt, a szurdok útja meredek hegylábbra kapaszkodik fel, felkapaszkodva a Kis-Békás fakitermelő út első legnagyobb kanyarába. Innen állandó lakoházak és az utóbbi időben épült hétvégi házak kiséretében felérünk a Veres-kő nyeregbe, melyen átkelve visszatérünk Hargita megyébe, és nemsokára a Gyilkostó üdülőtelepre.      
 
 
5.  útvonal: Kupás patak torkolata (944) – Kupás völgye – Kicsi Kupás torkolata (erdészlak) (962) – Lapos útja (1435)
 
 
Jelzése: kék pont
            Menetidő: 2 óra
            Az út hossza: 7 km
            Maximális szintkülönbség: 491 m, minden évszakban járható
 
 
Túraútvonalunk a Kupás patak torkolatátol, Gyilkostó központjától 1,8 km távolságra kezdődik, és majdnem egész hosszúságban a Kupás nevű fakitermelő utat követi. A fakitermelő út a téli időszak kivételével egész évben járható személygépkocsival is.
A Kupás betérőtől kezdetben együtt halad a kék pont és a piros kereszt jelzés, lassú emelkedőn ivel a kakietrmelő út felfelé a Kupás szoroson. Rövidesen jobbról egy kőkeresztett és egy szarvasetetőt pillantunk meg, tőle kb. 250 méterre hagyja el a piros kereszt jelzés a fakitermelő útat és széles ösvényen észak felé tart.
A hűvös árnyékos szorosból kijutva, a völgy kiszélesedik, pár perc menetelés után a Kicsi Kupás szádánál levő erdészházat és a mellette levő bekeritett gazdasági épületeket pillanthatjuk meg. Alig 180 méterrel fennébb, ott ahol a Kupás vize könnyen átgázolható, kezdődik a sárga sávval jelzett turistaösvány, mely a Cohárd nyeregig kiséri el a Kis- és Nagy Cohárd térségére kiváncsi turistákat. 600 méterrel fennébb a Pityókás- vagy Pityókakert patak csatlakozik a Kupáshoz: torkolatával szemben fekvő kőfejtő szakitja meg az útvonal egyhangúságát. Itt az egyik megyehatár szerint visszatérünk Hargita megye területére.
Következő emlitésre méltó állomásunk a Métafa patak torkolatánál álló emeletes vadászház, innen indul észak felé az 1,2 kilométeres, hasonló nevű fakitermelő út. További 20 perces menetelés után a Dancurás patak szádánál levő csűrök (gazdasági épületek) hivják fel magukra a figyelmet, majd 800 méterrel fennebb elmarad az utolsó újrafestett világoskék turistajelzés, és a régebbi sötétkék pontot kell, hogy kövessük. Az egyre meredekebb fakietermelő út, még 1,4 kilométeren lessz útitársunk, majd helyét erőssen emelkedő erdei ösvény váltja fel és kivezet a Dancurás kő mögött a Lapos útjára, ahol a kék sáv jelzéssel találkozzunk. Au utolsó szakaszon a jelzés meglehetősen gyér és halvány, de a patak mentét követve eltévedni nem lehet. A két turistaút  összekapcsolodásától  dél felé (balra) elindulva kb. Két óra alatt a Pongrác tetőre juthattunk el, mig észak felé kb. 20 perc allatt a Vinkli pusztára.
 
 
6.  útvonal:  Kupás patak torkolata (944)  - Kupás alja (1080) – Békés szoros (29 km) (850)   
 
 
Jelzések: piros kereszt, a Kupás aljától piros pont
            Menetidő: 1 óra
            Az út hossza: 3 km
            Maximális szintkülönbség: 136 m, könnyű sétaút
 
 
Akárcsak az 5 – ös túraútvonal esetében, kiindúló pontunk most is a Kupás patak torkolata. Kiindulásunk első 400 méteres szakaszán együtt halad a piros kereszt és a kék pont jelzés, a Kupés völgyében épitett fakitermelő úton.
Az út jobb oldalán levő kőkereszttől kb. 250 méterre, jobbra fordulunk, és a kupás szoros sziklái között, széles ösvényen, beerdősödött kaptatón folytatjuk utunkat északi irányba. Nemsokára magunk mögött hagyjuk a sziklákat, és az ösvény egy szekérúttal egyesül. Az utolsó szikláktól számitva kb. 550 méteres kaptató után  egy kis tisztáson csatlakozunk a piros pont jelzéshez (14 – es útvonal). Ezt a helyet Kupás sarkának vagy Kupás aljának nevezik.
A csomóponttól délkeleti irányba, a Kupás gerincén, végig erdő között ereszkedik az ösvény a Békás szoros felső szakaszáig, az egykori Békásszoros menedékházig.
Sétánk a 12 / C jelzésű műútnaál végződik, ahonnan az Oltárkő eget támasztó sziklatornyában gyönyörködhetünk. A műúton mindössze 3 km távolságra van a Gyilkostó üdülőtelep, valamint 2 kilométert kell a Békásszoros alsó szakaszáig  menetelnünk.
  
 
7.  útvonal: Gyilkostó központja (967) – Vereskő nyereg (1011) – Mészégetők útja – Cifra nyereg (1002) – Békás szoros
 
 
Jelzése: sárga háromszög
            Menetidő: 1 óra
            Az út hossza: 3,5 km
            Maximális szintkülönbség: 44 m, könnyő sétaút
 
 
Sétánkat Gyilkostó központjából indulva, átmegyünk a 12/C jelzésü müúton, és a település egyetlen panelháza mellett kezdődő Kisbékás (Bicăjel) erdei autóútra térünk be. Az erdei autóút részben egybeesik a régi Szurdok útjával. 800 méter enyhe emelkedő után a Napsugár villa mögé érünk, ahonnan szép kilátás nyilik a Kis Cohárd szikláira, a Tündérkertre, valamint a Napsugár villa hátánál levő Csiki Bükk déli és délnyugati sziklafalaira.
Kisvártatva felérünk a Vereskő nyeregbe a nemrég épitett Keresztelő Szent János ortodox templomhoz. Az eddig megtett úton együtt haladtak  a sárga háromszög, sárga sáv és piros háromszög jelzések, vagyis a 7 – es, 4 – es és a 11 – es túraútvonalak. A piros háromszög jelzés a sípálya végénél jobb felé, délkeleti irányba egy meredek szekérúton folytatódik mig a sárga sáv együtt tart a sárga háromszöggel.
Miután átértünk a nyergen, egy egész más tipusú táj tárul elénk: Kisbékás tanyavilága, csodálatos fekvésű a szorványos épűleteivel, az ide látogatók kedvenc fotótémája. 700 métert kell ereszkedjünk ezúttal már Neamţ megye területén. A kanyarban elágazik a két jelzett túraútvonal, egyenesen előre ereszkedik be a sárga sáv a ma már alig járható Szurdók útján a Kis Békás völgyébe, a sárga háromszög pedig balra fordul, egy szekéruton az úgynevezett Mészégetők útján folytatódik észak fele.
Tovább a Csiki Bükk keleti oldalán halad a jelzett szekérút, az ugynevezett Virágos rétig. Innen alig 650 méter gyaloglás után elérjük a Cifra nyerget (1002), ettől a ponttól egy jelzetlen csapáson lehet feljutni a Mária kő kilátópontjára. Folytatva utunkat a tisztás rövidesen véget ér, és a szekérút bemegy az erdőbe, majd számos kanyarral a Mária kő nyugati fala alá kerül a Ficsúr és a 67 – es Döntő mászóutak kiinduló pontjának közelébe. Itt a talajutat a sziklafalról leszakadt kőtömeg zárja el. 
Ettől a ponttól kb. 15 perces ereszkedővel néhány kanyar után érjük el a 12/C jelzésű műutat, melyhez jelzett útvonalunk a Kő kapu és a Kis szerpentin között csatlakozik.
A Gyilkostó üdülőtelepig a távolság mindössze 3 kilométer.
 
 
8.  útvonal: Gyilkostó (csonakkikötő) (983) – Veresgyik nyaka (1242) – Veresbükk alatt (1390) – Száraztók pusztája (1530) – Kerek hegy csúcsa alatt (1580) – Fehér mező turisztikai gócpontja (1460)
 
 
Jelzése: kék pont
Menetidő: 4 ½ óra 
Az út hossza: 10 km
Maximális szintkülönbség: 597 m, télen nehezen járható
 
 
 
Gyilkostó csónakkikötőjének közeléből a 12 / C jelzésű műút parkolóbol indul ki túraútvonalunk. Pár perc mulva a meredek oldalban elérjük  Gyilkostó ezen a vonalon található utolsó üdülőjét a Nagyhagymás villát.
            A lejtő egyre kihangsúlyozottabbá válik, meredek kaptatón, erdő közütt mászunk fel a Gyilkoskő alatti tisztás kaszásházaihoz. Miután egy bekeritett tanya sarkánál elhaladtunk, egyre jobban közeledik ösvényünk a Gyilkos sziklafala alá. Innen nem messze találkozunk a Gyilkos tisztás nevű helyen, a Gyilkos kő kilátópontlára felívelő céltábla alakú kettő kék pont jelzéssel.
            Továbbhaladva kezdetben a sziklafalak alját követi a jelzés, majd eltávolodik az utolsó sziklafaltól és az 1270 méter magassan fekvő Gyilkos nyakba kapaszkodik fel, a Gyilkos (Száraz) patak és Gödrös patak vizválasztójára. A nyakból kelet felé tekintve még néhány tanya keritések közé zárt nyári szállást pillanthatunk meg.
            A nyakbol délkeleti irányba, szekéruton, az erdő szélén folytatjuk utunkat, előbb a Kerek rétet harántóljuk, majd az erdő között a Kerek kő nyugati oldalán, a Kerek út patak (Kerek kő patak) völgyébe ereszkedünk le. Kőről kőre lépve átmegyünk a patakon, majd derékszögben jobbra megtörik útvonalunk, északkeletnek fordul a turistaösvény és a magasfeszűltségű oszlopokkal párhuzamosan a völgyön felfelé halad tovább.
            A patak völgyében találkozik a piros pont jelzéssel mely a Juh patak völgyét köti össze a Kisbékás szorványtelepüléssel. A két jelzés találkozás helyét Válus pusztának is nevezik, innen a két jelzés egy rövidd szakaszon együtt halad. Néhány perc mulva egy bekeritett tanyát pillantunk meg, közelében pedig két dolina forrást majd rövid emelkedő után a Veresgyik nyakába  (1242) érkezünk. Itt érdemes rövid pihenőt tartani és a Kis havasra, Likas kőre meg a Kerek kőre nyiló Pazar látványban gyönyörködni. A Veresgyik nyakától a köves szekérut délkeleti irányába fordul, a két együtt tartó kék és piros pont jelzéssel együtt, majd pár perc menetelés után a VII / 92 – es erdészeti határkőnél útelágazáshoz érünk: a piros pont fél óra alatt a Juh patak völgyébe ereszkedik le, mig a kék pont a Fehérmező irányába folytatódik.
            A kék ponttal jelzett utunk tovább a zsindelyes kaszásházzal ékesitett tisztás szélén halad. A Veresbükk tisztásának peremét követve, a tisztás felső vége közelében bemegyünk az erdőbe. Itt hirtelen balra fordul az irányadó szekérut és kitartó kaptató ível felfelé, mignem  egy szekéruttal találkozunk. 800 méteres emelkedő után, néhány kihangsulyozottabb kanyarát észleljük utunknak, miközben balrol Kisbékás völgye tátong, jobbrol pedig a Veresbükk meredek oldala övezi a jelzést.
            A napsütötte köves utnak rövidesen vége, és öreg szálerdőben menetelünk tovább, a kevésbé meredeken haladó út is egyre sárosabb az árnyas erdőben. Az erdő egyhanguságát az időszakos tavacskával tarkitott Száraztók pusztája szakitja meg. A jelzett turistauton, kényelmes emelkedőn haladunk felfele, kb. 35 perc múlva egy zászpás kis tisztást érünk el, majd véget ér a szekérút, ösvényben folytatódik, rövidesen megérkezünk a VII / 125 – ös erdészeti határkővel jelzett nyeregbe.
            Ezen a ponton van a Fekete Hagymás és Kerek hegy közötti nyereg ( 1580 m), innen a jelzett ösvény jobbra fordul és délnyugati irányba a Kerek hegy csúcsa alatt a Berszán puszta felé folytatódik. A nyeregből negyedórás, erdővel benőtt kényelmes lejtőn ereszkedünk le a Berszán puszta irtására, majd ujabb 1 km – es barangolás útán, a Patkó kő aljának érintésével érjük el a Fehér mező turisztikai gócpontját jelentő selymékes legelőn álló fenyőfát.
            A szeles Fehér mező turisztikai csomópontjától a Tunzéria nyereg, és Csofronka érintésével a piros sáv jelzés a Pongrác tetőre vezet el, szintén a piros sáv kalauzol el a Nagyhagymás  érintésével az Egyeskő menedékházáig, valamint kék sáv jelzést követve visszatérhetünk a Gyilkostó üdülőtelepre.
 
 
9.   útvonal: Gyilkostó üdülőtelep központja (967) – Juh patak  völgye – Hagymás-patak torkolata (1130) – Patkó-kő alatt (1450) – Fehér-mező turisztikai gócpontja  (1460)
 
 
Jelzése: kék sáv
                        Menetidő: 2 ½ óra
                        Az út hossza: 8 km
                        Maximális szinkülönbség: 493 m, minden évszakban járható.
 
 
Kirándulásunkat az üdülőtelep központjábol, a Gyilkostó vendéglő közeléből kezdjük. Első szakasza útvonalunknak a Gyilkostó üdülőtelepet átszelő 12/C jelzésű műúttal esik egybe. A vendéglőtől az ajándékárusok bódéit megkerülő műúton felkapaszkodunk a tó csónakkikötőjének közelében levő parkolóhoz. Tovább szintén a műúton, a tóval párhuzamosan még 1300 métert kell megtennünk a 24-es kilométerkő közelében lévő juhpataki fakitermelő út bejáratáig.
            A Juh-patak völgyét követő erdei autóút (remorkaút), kezdetben a juh pataki hordalékfogó mellett halad el, valamint a ma már felszámolt kemping mellett. Pár perc múlva a Juh-patakba jobbról beömlő Kapros-, és balról betorkoló Manole-patakok torkolatainál haladunk el. Itt két állandó lakás is van, fennebb bal oldalt pedig egy erdészlak. Kisvártatva még egy állandó lakóház mellett haladunk el, majd bemegyünk az erdőbe. A beerdősödött szakaszon már meredekebb a fakitermelő út, a Juh-patakon pedig néhány kisebb zuhatag található , de rövidesen véget ér az erdőfolt, és újból nyílt terepen haladunk tovább.
            Negyedórás barangolás után bal felől egy esztánat pillanthatunk meg, míg jobbról egy deszkaépítményt, melyek jelzik, hogy a Hagymás-patak hídjához közeledünk, és el kell hagyjuk a a remorkautat. Itt ágazik el a túraútvonal mely kezdetben még a Juh-patak völgyét követi, majd felkapaszkodik a Csofronka tisztására.    
            A híd közeléből a kék sáv jelzés a Hagymás- és a Juh-patakok közé zárt füves hegylábon kapaszkodik fel, és összetört szekérúton folytatódik. Kétszáz méteres mászás után érdemes megállni és körültekinteni, mert gyönyörű a kilátás a Cohárd-, Likas- és Kupás havasokra, valamint a Csofronkára. A meredek kaptató tovább folytatódik, majd nemsokára nagy ívben jobbra forul és árnyas szálerdőbe ér. Utunkat az erdőben néhány sziklaszirt övezi, majd egy beerdősödött tetőre érünk. Innen már a kaptató megszünik és a szekérút egyre sárosabb lesz, majd negyed óra múlva elérjük a Fehérmező, Patkó-kő alatti északi csücskét. Itt már a jelzések többnyire kövekre vannak festve, 500 méter után már az első esztena csaholó kutyaserege fogad, majd további száz méter után találjuk az első hűs forrást, ahol szomjunkat olthatjuk. Pár percnyi járásra épületmaradványokra bukkanunk, melyek a múlt század végén és a század elején működő fafeldolgozó üzem romjai. Innen már mindössze 500 méterre van a Fehér-mező turisztikai csomópontjának nevezett kiszáradt fenyőfa, melyet a selymékes legelő átszelésével érhetünk el. A Fehér-mező nemcsak három turistaút találkozóhelye, hanem Háromkút, Vasláb, és Csíkszentdomokos települések legelői is találkoznak. Utunkat a piros sávon az Egyeskő menedékház vagy a Pongrác-tető felé folytatjuk, vagy visszatérhetünk Gyilkostó üdülőtelepre a kék pont jelzés mentén.
 
 
10. útvonal:  Gyilkostó üdülőtelep központja (967) –Kőerkély (1007) Cohárd–patak völgye – Likas vesze – Likas-kő (1975) – Likas-zsomboly (1650)
 
 
Jelzése: Kék kereszt
                        Menetidő: 4 óra
                        Az út hossza: 6 km
                        Maximális szint: 708 m, télen nehezen járható
 
 
Akárcsak valamennyi Gyilkostóról kiinduló túraútvonal ez az útvonal is az üdülőtelep központjától, a helyi turisztikai gócpontból indul ki. A Gyilkos-tó Cohárd-pataki farkáig együtt halad a piros kereszt és a  Likas-havasra felvezető kék kereszt jelzés. Útvonalunk a tó farkától a Cohárd–patak völgyébe épített fakitermelő útra tér rá. Elhaladunk az erdészet ingatlankezelésében levő épület mellett, és még egy kilométeren lesz kísérőnk a fakitermelő út. Eddig a pontig a Cohárd völgye gépjárművel is járható, tovább elmosott szekérúton többnyire a patak medre mentén kell haladnunk.
            Félkilométeres kaptató után a völgy kiszélesedik, és megjelenik a szekérút is. Nemsokára kiérünk a tisztásra ahol a Cohárd-patak lassan mocsaras terepen csörgedezik, majd az 1205  m-es Cohárd-patak fejébe érünk. Ezt a nyakat a Nagy-Cohárd északnyugati nyúlványai és a Likas hegylába zárják közre. A turistajelzés nyugat felé folytatódik és egy vadászösvényre tevődik át, egy mocsaras irtást érintve a Likas veszén kapaszkodik fel. Magunk mögött hagyva a Likas veszét , a Likas pusztájának délkeleti nyergében (1461 m) találkozik az ösvényünk nyílt tereppel. Az itt levő esztenánál többnyire gyergyószentmiklósiak pásztorkodnak, felkészülhetünk a népes kutyasereggel való  talalkozásra. Az esztenától kirándulásunk legszebb, de egyben legfárasztóbb szakasza következik a jelzés északnyugati irányába, meredek terepen ível fel a Likas-havas hegylábán a Likas-kő 1675 m-es csúcsára.
            A csúcstól alig 200 m-re északkeleti irányba 1650 m magasan található a Likas-zsomboly , vagy népiesen „Lik” a környék egyetlen, eddig ismert függőleges (akna) barlangja.
            A Likas-havasról a Nyerges-nyakon át a Pongrác-tetőre a kék pont jelzés mentén ereszkedhetünk le, amennyiben nem akarunk azonnal az üdülőtelepre visszatérni.
 
 
11.  útvonal: Gyilkostó üdülőtelep központja (967) – Vereskő - nyereg  alatt – Gyilkos pusztája – Gyilkos kilátó  (1378 m).    
           
 
Jelzés: piros háromszög
                        Menetidő: 2 óra
                        Az út hossza: 4 km
                        Maximális szintkülönbség: 411 m, minden évszakban járható.
           
 
Gyalogtúránk az üdülőtelep központjából indul el, az első szakaszában a kisbékási edei autóutat követi. A Napsugár sípálya felső végéig, illetve az újonnan épült ortodox templomig a három jelzés (sárga sáv, sárga háromszög és piros háromszög) együtt haladnak. Itt, mielőtt a fakitermelő út a Vereskő-nyeregbe érne, jobbra meredek, kövecses, vízmosástól barázdált szekérút  ágazik ki a  fakitermelő útból, ezen halad tovább a piros háromszög turista jelzés. Tanyakerítések kíséretében, meredek kaptatón érünk be az erdőbe.
            Innen néhány száz méteren Neamţ megye területén folytatjuk utunkat, majd nemsokára a folyamatosan emelkedő út nagy kanyart ír le jobbra. Pár száz méter után nagy ívben balra kanyarodunk, és egy beerdősödőfélben lévő tisztás mellett halad el a követendő szekérút. Néhány perces mászás után jobbról, az ösvénytől nem messze forrás fakad, majd a továbbiakban rövidesen VIII/20-as tisztás szélét jelző erdészeti határkőnél nyílt terepre érünk, a Gyilkos pusztájára.  A pusztát délnyugati irányba harántoljuk át, melynek néhány erdőfoltocska, felső felében pedig néhány szénaboglya töri meg az egyhangúságát.
            Túránk utolsó szakaszában néhány szénaboglya és egy rombadőlt nyári szállás mellett haladunk el, majd keskeny erdősávot átszelve felérünk a Gyilkos-havas 1378 méteres kilátópontjára. A változatosság kedvéért azt azonban megtehetjük, hogy a kilátóról a kettős kék pont jelzés mentén ereszkedjünk le a sziklafalak alatt húzódó Gyilkos-tisztásra, majd az üdülőtelepre.
 
 
12.  útvonal: Juh-patak völgye  (1012) – Veresgyík nyaka (1242) – Kerek-út-patak völgye (Válus-puszta) – Felső-szoros felett (960) – Kisbékás szórványtelep(885)
 
 
Jelzés: piros pont
                        Menetidő: 2 óra
                        Az út hossza: 4,3 km
                        Maximális szintkülönbség: 230 m, minden évszakban járható.
 
 
Ha a Gyilkostó üdülőtelepről indulunk el, akkor kirándulásunk első szakasza 12/C jelzésű országúton, illetve a Juh-patak völgyében épített fakitermelő úton zajlik le.
            A juh-pataki betérőtől 1,1 km távolságra az utolsó lakott házak egyikétől egy keresztfa mellől indul el a piros ponttal jelzett túraútvonal.
            A keresztfától keleti irányba tanyakerítések között felívelő szekérutat fogjuk követni, mely nemsokára egy erdészlak mellett halad el.  Kisvártatva utunk bemegy az erdőbe, ahol tavasszal sok szép farkasboroszlánt láthatunk. A Juh-patak völgyétől számítva az egyre meredekebb kanyargó szekérút fél óra alatt kísér fel a Versbükk tisztásának szélét, ahol a VIII/92-es erdészeti határkőnél találkozunk a kék pont jelzéssel. A  kék pont délkeleti irányba a Fehér-mezőig folytatódik, a piros pont jelzés azonban a Gyilkostó felé halad együtt a kék ponttal, a Veresgyík nyakának érintésével a két jelzés együtt ereszkedik be a Kerek-út-patak völgyébe.
            A Kerek-út pataktól a kék jelzést kell kb. 450 méteren követni, a Kerek-rét széléig. Innen délkeletnek fordulunk, majd erdővel borított terepen, jelzetlen csapáson a hegyláb élét követve 10 perc után érjük el a Kerek-kő sziklafalának nyugati peremét, majd nyílt sziklapárkányon az 1366 méteres sziklacsúcsra érünk. A Kerek-kő a Gyilkos-tó térségének legkevésbé látogatott mészkőszirtje. A piros pont jelzéshez a Válus-pusztára ajánlatos ugyanezen a leírt útvonalon visszatérni, mert a Kerek-kő környéke amúgy is elég nehezen járható. Visszatérve a patak völgyébe a továbbiakban a Kerek-út-patakot , illetve a magasfeszültségű vezetéket követve, másfél kilométer megtétele után a Felső – szoros közelében fekvő magányos épületekig, majd keleti irányba haladva a Felső-szoros bal oldali sziklafalának tetejére érünk. Innen néhány perc alatt leereszkedünk a Felső-szoros  és Alsó-szoros közötti Kis-Békás hídjához, ami egyben a jelzett turistaösvény végét is jelenti.
 
13. útvonal:
Gyilkostó (csónakkikötő) (983 m) – Gyilkos tisztás (1210 m) – Gyilkos kő (kilátó) (1378 m)
 
Jelzése:   a Gyilkos tisztásról kettős kék pont           
Menetidő: 2 óra.         
Az út hossza: 3,5 km.
Maximális szintkülönbség: 395 m, télen – nyáron járható.   
 
Gyilkostó csónakkikötőjének közeléből a 12/C jelzésű műút parkolóbol indul ki túraútvonalunk. Pár perc mulva a meredek oldalban elérjük Gyilkostó ezen a vonalon található utolsó üdülőjét a “Nagyhagymás„ villát. A lejtő egyre kihangsúlyozottabbá válik, meredek kaptatón, erdő közütt mászunk fel a Gyilkoskő alatti tisztás kaszásházaihoz, egyre jobban közeledve ösvényünkön a Gyilkos sziklafalához. Innen nem messze a Gyilkos tisztáson, miután nemrég bekerített havasi tanya mellett elhaladtunk, figyelmesek kell, hogy legyünk a céltábla alakú kettős kék pont turistajelzés beszállási pontjára. Az ösvény meredek kaptatón a Gyilkos kő egyetlen, viszonylag könyüszerrel járható nyilásán ível fel. A szilkaboltozatók alatt meredeken felfelé kanyargó ösvényen kb. 200 métert mászunk egy forrásig. A forrástól az ösvény északi irányba fordul és húsz perces meredek terepen való mászás után felkanyaródik a Gyilkos kő kilátópontjára (1378 m). Az útvonal utolsó szakasza nemcsak meredek, hanem meglehetősen bozotós is. Kárpótlásképpen, a csúcson pompás látvány tárul elénk, 400 méter magasból tekinthetünk le a Gyilkos tóra. A kilátón találkozunk a piros háromszög jelzéssel, mely mentén a változatosság kedvéért érdemes az üdülötelepre visszatérni.
 
14. útvonal:
Békás szoros (850 m) – Kupás alja (1080 m) – Kupás hátsó mezeje – Kupás nyak (1275 m) – Kupás első mezeje – Dancúrás tető alatt (1500 m) – Vinkli puszta (1445 m)
 
Jelzése:
Menetidő: 4-5 óra.     
Az út hossza: 8,5 km.
Maximális szintkülönbség: 650 m, télen nehezen járható.    
 
Kiindulópontunk a Békás szorosban a műút 29 – es kilométerkövénél van. Ez a szoros egyetlen lakott területe, ahol épületek is vannak. Az egykori menedékház helyétől indulunk majd a gyér erdővel borított Kupás gerincen felívelő ösvényen északnyugati irányba indulunk el. Kirándulásunk első, említésre méltó pontja az a kis tisztás, amelyen a szekérúton feljövő piros kereszt jelzéssel találkozunk. Ezt a helyet Kupás sarkának is nevezik. Innen az ösvény kiszélesedik, inkább szekérutnak nevezhető, és pár perc múlva kiérünk a Kupás hátsó mezeje nevű irtás délkeleti csücskére. Fennebb még találkozunk két elhanyagolt forrással és egy tönkrement nyári szállással, majd további emelkedő után nemsokára a Kupás nyak VIII/430 – as erdészeti határkövéhez érünk, ahol már a Lapos patak szurdokán feljövő piros háromszög jelzést is megpillantjuk. Tovább a nyakból utunk egy befűvesedett szekérúton a Kicsi Kupás és Lapos patakok közé zárt gerinc jobb oldalán folytatódik, egy kilométer megtétele után a Kupás első mezejére érünk, ahol hideg forrásnál csillapíthatjuk szomjunkat, és kulacsainkat is feltölthetjük ivóvizzel. A forrás környékén a jelzés egy vizenyős útszakaszt szel át, majd fokozatosan emelkedni kezd és két kisebb dombon áthaladva kisvártatva bemegy az erdőbe. Itt már 1518 m, a Kupás-Cohárd délkeleti oldalán járunk, húsz perc múlva ösvényünk derékszögbe megtörik és hirtelen jobbra fordul. Az erdőben haladó ösvény lassan emelkedik, nagy ívben megkerüli a Dancúrás patak fejét, ahol számos jelzéssel együtt kidőlt fát látthatunk. Erdészeti jelzésekről ítélve könnyen rájövünk, hogy gerincen járunk, 700 m–es kapaszkodó után az 1519 m magas Dancúrás tetőt kőhanyításnyira közelítjük meg. Itt vigyázni kell, nem szabad letérni és 600 m hosszú, erdős-bozótos terepen való ereszkedő után elérjük a szekérutat, mely a Lapos völgy felé lejtő irtás peremén halad végig. A szekéruton kb. 20 perc alatt érünk ki a Vinkli pusztára. Az útvonal utolsó szakaszán elég gyér a jelzés, ezért a békási és a tölgyesi erdészeti hivatalok határát képető erdészeti határkövek segítségét is igénybe vehetjük, valamint az őket összekötő határjelzést. Igy a Dancúrás tetőtől sorban 394, 392, 404, 390, 274 és 389 – es erdészeti határköveket fogjuk érinteni. A Vinkli puszta épületromjainál már elérjük a kék sáv jelzését is, ezt követve vagy a Pongrác tetőre, vagy a Kis Cser havasra lehet eljutni.
 
 
 
 
 
15.  útvonal: Békás szoros (850) – Lapos szoros – Kupási tanya világ – Kupás nyak (1275) – Békás szoros (850) (körút)
 
 
Jelzések: piros háromszög, a Kupás nyaktól piros pont
            Menetidő: 3 óra
            Az út hossza: 5 km
Maximális szintkülönbség: 425 m, télen meredeksége miatt nehezen járható
 
 
Kirándulásunk kiinduló pontja a szoros lakott területe a műút 29 – es kilométer köve. Nyáron száraz, meleg időben a fűrdőruhás tura kedvelői, lejárhatják az útvonalat a Lapos patak medrében is, vigyázni kell azonban arra, hogy hirtelen esőzés után kb. 1 ½ óra múlva tetőz a patak a szorosban, és a viz félelmetes robajjal rohan rajta végig.
Az ilyen tipusu túrára tehát ki kell várni a megfelelő időt, és az alacsony vizállást. Egyszerűbben a szoros mégis a piros háromszög jelzés mentén járható le, mely az egykori Gyopár villa helyétől, a tisztásról indul észak-keleti irányba. Pár perc menetelés után az ösvény egyre sárosabb és vizmosástól barázdált szakaszát érintjük. Az egyre meredekebb ösvény vegyes erdőben kapaszkodik fel, 200 méter mászás után a Lapos patak egyik legnagyobb zuhataga fölé érünk.
Újabb 600 méter kaptató után a Lapos kucsma sziklafala alatt halad el ösvényünk, a patak túlsó partján pedig az Oltár kő ege támasztó fala zárja le kelet felé a kilátást. A meredek tútistaösvényt tovább követve, nemsokára a Lapos patak kanyonja fölé kapaszkodunk fel. A zajosan kavargó patak fölül ha visszatekintünk, az Oltár kő lenyügöző látványa ragadja meg tekintetünket. Fokozatosan az ösvény a Kupás kő alá kerül, vele szemben pedig a Bardócz kő (Lapos fal) letörései állnak őrt.
Számos ledőlt fa és bemohásodott csutak akadályozza meg az előrejutást, nyilak ás felkiáltó jelek figyelmeztetik a természet járokat az ösvény irányára. Nemsokára végéhez érünk a meredek kapaszkodónak, lejteni kezd az ösvény és beereszkedik a patak közelébe. A Bardócz és a Kupás kő közé zárt patakon még egy jelentősebb zuhatagot láthattunk, visszatekintve még egy pillantást vethettünk az Oltár kőre , majd lassan a patak mentén helyenként áthajtó sziklák alatt haladva, kikeveredünk a szorosból. A Kupási tanyavilág keritései közelébe érve, az ösvény balra, nyugatnak fordul, és fél kilométert a keritések közelében kapaszkodik.
A Kupási vagy a helybéliek által Ciurcani-i tanyavilág a mai beosztás szerint Neamţ megyéhez tartozik, állandóan csak egy-két család lakja, kora tavasztól késő őszig sok békás vidéki gazda itt tanyázik bekeritett birtokán. Gépjárművel a Bardócz völgyében felkanyarodó fakitermelő utón közelithető meg. A festői fekvésű tanyákban és esztenákban különösen ősszel gyönyörködhetünk. A fél kilométeres szakasz megtétele után ujból balra, délnek fordul a jelzés és felivel az 1275 méter magassan fekvő Kupás nyak VIII / 430 – as erdészeti határkövéhez.
A nyakból körültekintve a sok más havas mellett a Munticsel és a Csalhó sziklatömbjei hivják fel magukra a figyelmet. Miután kigyönyörködtük magunkat, hogy a körút teljes legyen, a Kupás hátsó mezején leereszkedve, a piros kereszt jelzés végpontjának érintésével visszasétálunk a piros pont jelzés mentén a kirándulás kiinduláspontjához.
 
 
16. útvonal: Békás szoros (850) – Cifra nyereg (1002) – Déli fal kilátópontja (1060) – Mária kő (kilátó) (1048)  
 
 
Jelzése: sárga háromszög, a Cifra nyeregtől jelzetlen
            Menetidő: 1 ½ óra
            Az út hossza: 2,5 km
            Maximális szintkülönbség: 210 m, minden évszakban járható
 
 
Kirándulásunkat a Békás szorosból, az egykori Gyopár villa helyétől kezdjük.
Első szakaszban felsétálunk a kis szerpentinen a Kőkapu közelében végződő sárga háromszöggel, jelzett szekérút végpontjáig.
A szekérutón a sárga háromszög jelzés mentén a Cifra nyeregbe kapaszkodunk fel. A Cifra nyeregbe az út bal oldalán keritéssel bekeritett kaszáló közepén egy összedőlt nyári szállás van. E mögött észak-keleti irányba felkapaszkodó köves, kavicsos, bozotos vadcsapáson mászunk fel.
Felérve a csúcs platóra, ösvenyre bukanunk, melytől keletre pár méteres kitérő után az első kilátási lehetőség a Kis békás szurdoka felé nyilik, ez a Déli fal kilátopóntja 1060 méter. Visszatérve az ösvényre, vonulunk végig a csúcs platón és rövid ereszkedő után, az 1021 méter magasan levő nyeregbe érünk. Innen mindössze 200 méterre észak-keleti irányba van a Mária kő, kilátópontja, az észak-keleti fal 1048 méteres csúcsán. 300 méter mélységben tekinthetünk innen le a Kis békás patak torkolatára.
Szép kilátás nyilik továbbá számos sziklafalra és környező havasra is.
 
 
17. útvonal: Balánbánya (róm. Katolikus templom) (856) – Kovács patak völgye – Nyires sarok – Egyeskő menedékház (1504)
 
 
Jelzés: kékes sáv
            Menetidő: 1 – 1 ½ óra
            Az út hossza: 4,5 km
            Maximális szintkülönbség: 639 m, minden évszakban járható
 
 
Kiindulópontunk Balánbánya, Hargita megye egyik legfiatalabb települése, az Olt felső folyásánál fekszik, Csikszeredától 38, és Csikszentdomokos vasúti állomásástól 11 kilométer távolságra.
Gyalogtúránkat a telepűlés római katólikus templomától, Kovács patak szádától kezdjük, nagyjából ez mondhato a helység turisztikai csomópontjának. Útvonalunk első, 800 méteres szakasza a Kovács patakot követő, Kovács pataka utcán halad végig.
Elérve az utolsó házhoz, a jelzés felkapaszkodik a Kovács patak egyik mellékága és a Szoros patak által közrezárt hegylábra. A beerdősödött, meredek kaptatón csak néhány helyen érint ösvényünk apró kis tisztásokat, az első nagyobb nyilt területtel a Kovács patak völgyétől számitva 45 perc múlva találkozunk.
A nyilt szakaszon a gerinc keleti oldalán vonul végig, ahonnan pillantást vethetünk a Csiki medencére, iletve a Nagy Somlyó hegyére. Nemsokára átvág a jelzés a Nyires sarok gerincének másik oldalára, egy megtépázott, kiszáradt fákkal teletőzdelt erdőrészt érint, majd a Szép patak egyik mellék ágacskáját harántolja. A kis patakon átkelve egy sziklatömb mellett haladunk el, pár perc után elérjük a tisztás alját, ahol a Szép patak mentén felivelő piros háromszög jelzés csatlakozik hozzánk.
Meredek kaptatón az egykori sivontatóval is ellátott sipálya mentén haladva kb. 300 méter után elérjük a csapos keritéssel bekeritett, Egyes kő lábánál fekvő menedékházat. A füves menedékház udvaráról pmpás kilátás nyilik a Csiki medence falvaira. 
 
 
18. útvonal: Balánbánya (865) – Szép patak torkolata (885) – Szép patak völgye – Egyeskő menedékház (1504)   
 
 
Jelzése: piros háromszög
            Menetidő: 2 óra
            Az út hossza: 5,5 km
            Maximális szintkülönbség: 639 m, minden évszakban járható
 
 
Kiindulópontunk a város romai katolikus templománál van, a Kovács patak torkolatánál. A 125 – ös megyei utat követve elérjük a Szép patakánál levő erdészházat és innen keleti irányban a fakitermelő utón haladunk tovább. Pár percig tartó, fakitermelő utón valo gyaloglásunk allatt, jobbrol néhány ház sorakozik fel, majd elhagyva őket, egy száraz, csonka fán jelzést és irányjelző nyilat pillanthatunk meg.
Itt elhagyjuk a fakitermelő utat, átugrunk a tanya kerítésen és felkapaszkodunk a Szép és Nagy patakok közé, zárt füves hegylábra. Nemsokára megjelenik a fűves szekérut is, mely a hosszú, keskeny, kevésbé meredek tisztáson vonul végig irányadó lesz további utunk nagy részén. Nyilt terepen kb. 1,6 kilométert kell, hogy gyalogoljunk, utunkat számos bádog és zsindelyfedelű kaszásház övezi.
Az utólsó, jobbrol levő bádogfedelű épületnél, jobbról szekérut, balrol pedig traktorut csatlakozik hozzánk. Itt az egyre keskenyedő tisztás és a rajta haladó jelzés egy fiatal erdőt szel át, kisvártatva  a szekérutunk egyre kövesebb szakasza következik, a meredeken felkapaszkodó út fokozatosan vékonyodik, majd egy záraz völgy érintésésvel a sípálya alsó végéhez kanyarodik fel.
A meredek sípálya alsó végénél találkozunk a szintén Balánbányáról érkező kék sáv jelzéssel, majd a pálya mentén együtt ível fel a két turistajelzés a menedékház tágas udvarán.
Az elénk táruló panoráma kárpotólja az utolsó nehéz szakasz fáradalmait.